Liverpool egy v�ros �s �rseki ker�let �szak-Nyugat-Angli�ban, a Mersey foly� t�lcs�rtorkolat�nak keleti oldal�n�l.

A v�ros egy hegygerincre �p�lt, melynek legmagasabb pontja az Everton domb, 70 m�terrel magasodik a tenger f�l�. �szakr�l Sefton, keletr�l pedig Knowsley ker�lete hat�rolja, m�g a Mersey t�lpartj�n Birkenhead �s Wallasey v�ros�val n�z farkasszemet. A v�ros k�zpontja mintegy 5 m�rf�ldnyire van a Liverpool �b�lt�l �s az �r-tengert�l.

Liverpoolt, amely Anglia egyik legjelent�sebb, �s �t�dik legn�pesebb v�rosa, a Liverpool V�rosi Tan�cs korm�nyozza, egyike annak az �t tan�csnak, ami Merseyside gr�fs�gban m�k�dik. A 2002-es n�psz�ml�l�s adatai szerint a v�rosnak 441 477 lakosa van, Merseyside gr�fs�ggal egy�tt pedig 1 362 026 f� tartozik hozz�. Liverpool lakosai magukat nem angoloknak, hanem Liverpudliknak, "Scouser"-�knek tartj�k, mely elnevez�s a jellegzetes liverpooli Scouse dialektusb�l ad�dik.

A 19. sz�zad v�g�re Liverpool a „Birodalom M�sodik Kik�t�je” lett, k�sz�nhet�en annak, hogy London ut�n a legt�bb �ru a Mersey parti v�roson ment kereszt�l. Ekkorra jelent�s ipari k�zpontt� is v�lt a telep�l�s, �s b�r m�ra a gy�rak nagy r�sze megsz�nt, m�g mindig j�l ismert tengeri kik�t�v�ros.

Liverpool a haz�ja k�t, nemzetk�zileg is j�l ismert labdar�g� klubnak, az Everton FC-nek �s a Liverpool FC-nek.

A sport mellett nemzetk�zi h�r� kultur�lis k�zpont is a v�ros, k�l�n�sen h�res a k�nny�zen�r�l, hiszen Liverpool, t�bbek k�z�tt minden id�k egyik legsikeresebb egy�ttes�nek, a Beatlesnek is a sz�l�v�rosa. 2008-ban Liverpool lesz Eur�pa Kultur�lis F�v�rosa.

T�rt�nelem

1207-ben I. (F�ldn�lk�li) J�nos (1199-1216) oklevelet adott a telep�l�snek, �gy j�tt l�tre Liverpool szabad kir�lyi v�rosa. A n�veked�s gyorsnak egy�ltal�n nem nevezhet�, hiszen a 16. sz�zad k�zep�n a lakoss�g m�g mindig csak 500 f� volt. A 17. sz�zad lass�, de folyamatos kereskedelmi n�veked�s�vel a telep�l�s is gyarapodni kezdett. Az angol polg�rh�bor� idej�n sz�mos �tk�zet zajlott le a v�ros�rt, k�zt�k egy 18 napos ostrom 1644-ben. 1699-ben egy parlamenti t�rv�ny j�v�hagyta, hogy Liverpool saj�t egyh�zk�zs�get alap�tson. M�g ugyanebben az esztend�ben elindult Afrika partjai fel� a v�ros els� rabszolgasz�ll�t� haj�ja, a Liverpool Merchant. A Nyugat-Indi�kkal, �rorsz�ggal �s Eur�p�val folytatott kereskedelemnek k�sz�nhet�en a v�ros n�vekedni kezdett. Anglia els� vizes dokkja Liverpoolban ny�lt meg, 1715-ben. A rabszolga kereskedelemb�l sz�rmaz� jelent�s bev�tel a v�ros vir�gz�s�hoz �s gyors n�veked�s�hez vezetett. A sz�zad v�g�re Liverpool uralta az eur�pai rabszolga kereskedelem 40, m�g az angol rabszolga kereskedelem 80 sz�zal�k�t.

A 19. sz�zad els� fel�ben a vil�gkereskedelem 40%-a Liverpoolon ment kereszt�l, ahol impoz�ns �p�tm�nyek hirdett�k a v�ros gazdags�g�t. A lakoss�g sz�ma tov�bbra is er�teljesen n�vekedett, k�l�n�s tekintettel az 1840-es �vekre, mikor megkezd�d�tt az �r bev�ndorl�s: t�bb ezren menek�ltek az �h�ns�g s�jtotta szigetr�l a gazdag keresked�v�rosba. 1851-ben m�r hozz�vet�legesen a v�ros lakoss�g�nak 25%-a �r sz�rmaz�s� volt. A 20. sz�zad els� fel�ben emigr�nsok sz�zai �rkeztek Liverpoolba szerte Eur�p�b�l. A m�sodik vil�gh�bor� alatt, az angliai csat�ban a n�met bomb�z�k t�bb, mint 80 alkalommal t�madtak Liverpool ellen, meg�lve 2500 embert �s lakhatatlann� t�ve a lak�h�zak t�bb, mint fel�t. 1952 �ta Liverpool testv�rv�rosa a n�met K�ln, ami szint�n er�s bombat�mad�sok �ldozata volt a vil�g�g�s alatt. A h�bor� ut�n nagyszab�s� �jj��p�t�s kezd�d�tt, �j lak�negyedek n�ttek ki a f�ldb�l �s Anglia legnagyobb dokkja, a Seaforth Dokk is elk�sz�lt. Az 1960-as �vekben Liverpool a kult�ra k�zpontj�v� v�lt. Megjelent a "Merseybeat" st�lus, mely hamarosan a Beatles szinonim�j�v� v�lt, de rengeteg m�sik liverpooli zenekar is �regb�tette a v�ros h�rnev�t. A kultur�lis vir�gz�s ellen�re az 1950-es �vekt�l jelentkez� gazdas�gi recesszi� k�vetkezt�ben a 70-es �vekre a dokkok �s a hagyom�nyos ipari k�zpontok termel�se er�sen visszaesett, sok munkahely megsz�nt. A kont�neres sz�ll�t�s megjelen�s�vel a liverpooli dokkok nagy r�sze elavultt� v�lt. Az 1980-as �vekben az egekbe sz�k�tt a munkan�lk�lis�g. A Thatcher-korm�nyzat a gazdas�gi v�ls�g lek�zd�s�ben teljesen mag�ra hagyta a v�rost �s Manchester fejleszt�si terv�t t�mogatta, tov�bb er�s�tve az �r �s sk�t gy�kerekkel rendelkez� liverpudlik angolelleness�g�t.

1974-ben Liverpool lev�lt Lancashire gr�fs�gr�l (melynek k�zpontja volt addig), �s az �jonnan megalakul� Merseyside gr�fs�g vezet�je lett. A 20. sz�zad v�g�n kezd�d�tt meg a v�ros meg�jul�sa, mely m�g a mai napig is eltart, hiszen 2008-ban Liverpool lesz Eur�pa Kultur�lis F�v�rosa. A Beatles �s a 60-as �vek m�s Merseybeat zenekarainak h�rnev�re alapozva m�ra a turizmus v�lt Liverpool gazdas�g�nak egyik f� h�z�erej�v�.

2004-ben egy 750 milli� fontos beruh�z�s, a „Paradise Development” kezd�d�tt meg a Paradise Street k�rny�k�n, mely a h�bor� ut�ni �jj��p�t�sek �ta a legnagyobb hat�s� v�ltoz�sokat fogja eredm�nyezni a v�rosk�zpontban.

Kult�ra

„Liverpool fiai”, a Beatles.

Liverpool nemzetk�zileg is ismert kultur�lis k�zpont, k�l�n�sen gazdag a k�nny�zenei, el�ad�- �s vizu�lis m�v�szeti t�rt�nelme.

A v�ros tov�bb� j�l ismert a „Liverpooli versek”-r�l, amelyek �r�i k�z�l Roger McGough �s Adrian Henri a legh�resebbek. A Henri, McGough �s Brian Patten �ltal �rt, "The Mersey Sound" c�m� antol�gi�b�l pedig els�, 1967-es kiad�sa �ta m�r t�bb, mint 500 ezer p�ld�nyt adtak el.

2003-ban pedig Liverpoolt jel�lt�k Eur�pa Kultur�lis F�v�ros�nak. 2004 �s 2009 k�z�tt sz�mos kultur�lis rendezv�nyt tartanak a v�rosban, melynek a cs�cspontja a 2008-as �vben lesz.

Liverpool Eur�pa Kultur�lis F�v�rosa c�m�t hirdet� z�szl� a kik�t�ben, a Port of Liverpool Building el�tt.

El�ad�m�v�szetek

Liverpool egyik legh�resebb jelenlegi zenekara a Kir�lyi Liverpooli Filharmonikus Zenekar, mely a saj�t otthon�ban, a Philharmonic Hallban tartja a koncertjeit. Liverpool k�l�n�sen er�s el�ad� m�v�szeti t�rt�nelm�t a v�rosban tal�lhat� sz�mos sz�nh�z is bizony�tja:

• Empire
• Everyman
• Liverpool Playhouse
• Neptune
• Philharmonic Hall
• Royal Court
• Unity

Ezek k�z�l sok sz�nh�z, t�bbek k�zt az Everyman, a Liverpool Playhouse �s a Unity Sz�nh�z gazdas�gilag is kiemelked�en j�l m�k�d� k�zint�zm�nynek sz�m�t.

SuperlambBanana, egy j�l ismert k�zt�ri szobor

Vizu�lis m�v�szetek

Liverpoolban vibr�l� m�v�szeti �let folyik. A Walker Art Gallery-ben sz�mos pre-rafaelita festm�ny l�that�. A Sudley House a 20. sz�zad el�tti m�v�szetek sz�les t�rh�z�val v�rja a l�togat�kat, m�g a londoni Tate Gallery helyi m�zeuma, a Tate Liverpool Gallery az �szak-angliai modern m�v�szeti gy�jtem�ny�vel igyekszik elk�pr�ztatni vend�geit.

Az Egyes�lt Kir�lys�g legnagyobb nemzetk�zi m�v�szeti fesztiv�lj�t, a Liverpool Biennial-t k�t �vente rendezik meg. A fesztiv�l �ltal�ban szeptember k�zep�t�l november v�g�ig tart �s h�rom f� r�szre bomlik: a Nemzetk�zi, a F�ggetlen �s a Kort�rs ki�ll�t�sokra, melyek id�ben egym�st k�vetik, de sokszor el�fordul, hogy a ki�ll�t�sok v�gz�d�- �s kezd� id�pontjai �tfedik egym�st. A 2004-es Biennial-on Yoko Ono, egy teljesen meztelen n�t �br�zol�, "My mother is beautiful" c�m� k�psorozata kavart nagy vihart, mivel sokan tiltakoztak a v�ros bev�s�rl� utc�j�ban ki�ll�tott k�pek ellen. A ellenvet�sekt�l f�ggetlen�l a k�pek a hely�k�n maradtak.

Sport

Liverpool v�ros�nak k�t Premiershipben szerepl� futball klubja van: az Everton FC a Goodison Parkban �s a Liverpool FC az Anfielden. Mindk�t egyes�let jelent�s mennyis�g� sikert �rt el t�rt�nete sor�n, az angol bajnoki cs�cstart� Liverpool 18-szoros liga els�, �tsz�r�s BEK/Bajnokok Lig�ja gy�ztes �s 7 alkalommal h�d�totta el az FA Kup�t, m�g az Everton 9-szeres bajnok, egyszeres KEK-, �s 5-sz�r�s FA Kupa gy�ztes.

Az Aintree L�versenyp�lya Liverpoolt�l �szakra (val�j�ban m�r a szomsz�dos Sefton ker�letben) tal�lhat�. Itt rendezik meg minden �v �prilis�ban a nemzetk�zi l�verseny napt�r egyik legjelesebb esem�ny�t, a Grand National n�vre hallgat� akad�lyversenyt. Kor�bban, az 1950-es, 1960-as �vekben a lovas versenyek mellett motorversenyeket is rendeztek Aintree-ben, t�bbek k�zt a Brit Nagyd�jat is.

A Liverpool Harriers egyike a v�ros �t atl�tikai egyes�let�nek, edz�p�ly�juk a Wavertree Athletics Centre. Liverpoolban jelent�s hagyom�nyai vannak az �k�lv�v�snak is, a legismertebb liverpudli boxol�k John Conteh, Alan Rudkin �s Paul Hodkinson. Sz�mos amat�r boxversenyt is rendeznek a v�rosban, ahol a Park Road Gymnastics Centre-be lehet edz�sekre lej�rni. A City of Liverpool Swimming Club a Nemzeti Speedo �sz�bajnoks�g 1995 �s 2006 k�z�tti 11 ki�r�s�b�l 8-at megnyert. A liverpooli tenisz fejleszt�si programj�nak k�sz�nhet�en a Wavertree Tennis Centre az egyik legnagyobb teniszcentrumm� v�lt az Egyes�lt Kir�lys�gban.

L�tnival�k

Liverpool �p�t�szeti szempontb�l nagyon gazdag v�ros, t�bb, mint 2500 bejegyzett m�eml�k �p�lete van, melyek k�z�l 26 I., 85 pedig II. fokozat� v�detts�g alatt �ll. A 18. sz�zad v�g�nek fennk�lt szellemis�g� alkot�inak �r�ks�gek�nt eg�sz Angli�ban kimagasl�an magas mennyis�g� nem anglik�n �p�let �ll a Mersey parti v�rosban, Westminsteren k�v�l egyetlen angol v�rosban sincs annyi k�zt�ri szobor, mint Liverpoolban, London ut�n a kik�t�v�rosban tal�lhat� Anglia legt�bb bejegyzett l�tnival�ja �s b�rmily' meglep�, de t�bb Gy�rgy korabeli (I., II., III. �s IV. Gy�rgy (1715-1830) uralkod�sa alatti) �p�lete van, mint az ilyen st�lus� h�zair�l ismert Bath-nak. Sok h�res angol �p�t�sz dolgozott Liverpoolban, t�bbek k�z�tt Peter Ellis, Harvey Lonsdale Elmes, John Foster, Sir Giles Gilbert Scott, Sir Edwin Lutyens �s Sir Frederick Gibberd.

V�zpart

Liverpool l�tk�pe a Mersey foly� fel�l, k�z�pen a Royal Liver Buildinggel

A Royal Liver Building tornyai a Water Street fel�l, el�t�rben a V�rosh�za �p�lete

2004-ben Liverpool v�zparti l�tk�pe felker�lt az UNESCO Vil�g�r�ks�g list�j�ra, ezzel is jelezv�n a v�ros jelent�s�g�t a vil�gkereskedelemben �s a dokk technol�gi�k fejleszt�s�ben.

A dokkok mindig is jelent�s helyet foglaltak el Liverpool t�rt�nelm�ben, vitathatatlanul a legismertebb k�z�l�k az Albert Dokk: ez a vil�g els� z�rt, t�zbiztos dokk- �s rakt�r �p�letegy�ttese, �s Nagy-Britannia els� olyan �p�lete, amit teljes eg�sz�ben �nt�tt vas, t�gla �s k� felhaszn�l�s�val k�sz�tettek. Az 1980-as �vekben fel�j�tott�k, �s Anglia legnagyobb I. kateg�ri�s v�detts�g� �p�letegy�ttes�v� v�lt. Az �reg dokk�p�letekben kapott helyet a Merseyside Tenger�szeti M�zeum, a Liverpooli �let M�zeum �s a Tate Liverpool. A dokkok k�z�tt tal�lhat� a Stanley Dock Tobacco Warehouse, ami 1901-es �tad�sakor a vil�g legnagyobb �p�lete volt.

A Pier Head ny�jtja k�ts�g k�v�l a legl�tv�nyosabb k�pet Liverpoolr�l, a m�l� m�g�tt helyezkedik el ugyanis a H�rom Gr�cia (Three Graces), a v�ros h�rom legh�resebb �p�lete. Az els� k�z�l�k a Royal Liver Building, mely az 1900-as �vek elej�n �p�lt, a k�t torny�n l�v� bronz kupol�kon egy-egy Liver Bird (Liver mad�r, Liverpool szimb�luma) l�that�. A m�sodik a Cunard Building, a Cunard haj�t�rsas�g egykori f�hadisz�ll�sa. A harmadik �p�let pedig a Port of Liverpool Building, a Mersey Dokk �s Kik�t� Tan�cs egykori �p�lete, ahonnan a dokkok �let�t ir�ny�tott�k egykoron.

Vall�si �p�letek

A Liverpool v�ros�ba �rkez� t�bb ezer bev�ndorl� �s haj�s k�vetkezt�ben a v�rosban er�teljes vall�si soksz�n�s�g alakult ki, mely mind a mai napi megmaradt. Ennek k�sz�nhet�en sok k�l�nb�z� vall�s temploma megtal�lhat� a v�rosban, kieg�sz�tve k�t kereszt�ny katedr�lissal.

Templomok

Liverpool pl�b�niatemploma, a Miasszonyunk �s Szt. Mikl�s templom, melyet a helyiek "haj�sok templom"-�nak neveznek, 1257 �ta magasodik a v�ros tengerpartja mellett. Jelenleg is rendszeresen tartanak benne katolikus mis�ket. Figyelemre m�lt� ezen k�v�l az 1870-ben biz�nci st�lusban �p�lt Szt. Mikl�s g�r�g ortodox templom, valamint az 1883-ban emelt, �szaki �p�t�szeti st�lusjegyeket mag�n visel� Gustav Adolfus Kyrka, ami a sv�d tenger�szek temploma volt.

Katedr�lisok

A liverpooli anglik�n katedr�lis �szaki oldala

A kereskedelemb�l sz�rmaz� vagyon�nak k�sz�nhet�en Liverpool a 20. sz�zad elej�n megengedhette mag�nak, hogy egyszerre k�t, hatalmas katedr�lis �p�t�s�be is belefogjon. Az Anglik�n Katedr�list Sir Giles Gilbert Scott tervezte, m�ig ez a leghosszabb haj�val, leghatalmasabb orgon�val �s leghangosabb harangokkal rendelkez� sz�kesegyh�z a vil�gon. A r�mai katolikus Metropolitan Katedr�list Sir Edwin Lutyens tervei alapj�n kezdt�k el �p�teni, de a kripta elk�sz�lte ut�n elfogyott a p�nz. Lutyens hal�la ut�n Sir Frederick Gibberd �ttervezte az �p�letet, �s egy, az eredetileg tervezettn�l kisebb katedr�lis k�sz�lt el v�g�l, de m�g �gy is ebben tal�lhat� a vil�g legnagyobb festett �vegablaka. A k�t katedr�lis k�z�tti utat Rem�ny �tj�nak h�vj�k.

Zsinag�g�k

Liverpoolban t�bb zsinag�ga is tal�lhat�, de a legh�resebb k�z�l�k k�ts�g k�v�l a II. v�detts�gi kateg�ri�s Princes Road Zsinag�ga.

Mecsetek

Liverpoolban tal�lhat� Anglia egyik legr�gebbi mecsete, amit 1887-ben egy �gyv�d, az iszl�m vall�sra �tt�r� William Abdullah Quilliam alap�tott. Napjainkban is az Al-Rahma mecset a legjelent�sebb iszl�m �p�let a v�rosban.

Egy�b h�res �p�letek

A William Brown Street k�rny�k�t Liverpool "Kultur�lis negyed"-�nek is nevezik, hiszen az itt tal�lhat� h�rom jelent�s neo-klasszicista �p�letben a William Brown K�nyvt�r, a Walker Art Gallery �s a Liverpool Vil�gm�zeum kapott helyet. Nem messze t�l�k �ll a v�ros tal�n legleny�g�z�bb neo-klasszicista �p�lete, a St. George's Hall, ami eredetileg koncert teremnek �s b�r�s�gi �p�letnek k�sz�lt egyben. Ezeknek az �p�leteknek a k�rny�k�n tal�lhat� a Wellington eml�km� �s a Seble sz�k�k�t is.

Az 1754-ben �p�lt V�rosh�za gy�ny�r�en megtervezett bels� tere is sok l�togat�t vonz.

A Liverpooli Egyetem Vikt�ria �p�lete a korszak divatj�nak megfelel�en v�r�s t�gl�b�l �p�lt, �gy m�lt� tagja a "V�r�s t�gl�s egyetemek" n�ven emlegetett, szerte Angli�ban megtal�lhat�, hasonl� st�lus� fels�oktat�si int�zm�nyeknek. A Victoria Building legimpoz�nsabb r�sze az �ratorony.

N�h�ny liverpooli l�tnival� nem igaz�n a funkci�j�b�l ad�d�an v�lt h�ress�, hanem egy�b okokb�l. Ilyen p�ld�ul a "Williamson alag�tjai", mely alagutak a vil�g legfeleslegesebb j�ratainak sz�m�tanak. A Philharmonic Hall-lal szemben l�v� Philharmonic Dining Rooms-ot pedig a messze f�ld�n h�res viktori�nus kori, d�szes mell�khelys�gei miatt keresik fel a turist�k.

Oktat�s

Liverpoolban �ltal�nos �s k�z�piskolai szinten rengeteg v�laszt�k �ll a tanul�k rendelkez�s�re, kezdve az �llamilag t�mogatott vil�gi iskol�kt�l a felekezeti iskol�kig, van a v�rosban anglik�n, zsid� �s r�mai katolikus iskola is. Iszl�m vall�si iskola jelenleg csak �ltal�nos szinten �rhet� el, egyel�re nem folyik iszl�m k�z�pfok� oktat�s a v�rosban.

Liverpool egyik legr�gebbi iskol�j�t a The Liverpool Blue Coat School-t 1708-ban alap�tott�k, j�t�konys�gi c�lb�l, �s m�g mind a mai napig v�rja a tanul�kat. A Liverpool College a v�ros vezet� mag�niskol�ja, 3 �s 18 �ves kor k�z�tt folyik itt az oktat�s, �ves tand�ja 2005-ben 7320 font volt. Szint�n magasan jegyzett a West Derby-ban tal�lhat� kor�bbi bentlak�sos fi� mag�ngimn�zium, a St. Edward's College, ami 1996 �ta teljesen koeduk�ltt� v�lt.

A Mersey parti v�rosnak h�rom egyetemi rang� fels�oktat�si int�zm�nye van, a University of Liverpool, a Liverpool John Moores University �s a Liverpool Hope University. A f�iskolai st�tusz� Edge Hill College of Higher Edication 1931-ben a lancashire-i Ormskirk-be k�lt�z�tt, 2006 �prilis�ban megkapta az egyetemi rangot.

A Liverpool John Moores University eredetileg m�szaki politechnikum volt, 1992-ben emelt�k egyetemi rangra. Nev�t a Littlewoods nev� futball term�keket �rus�t� kiskereskedelmi l�nc �s �rdeksz�vetkezet alap�t�j�r�l, Sir John Moores-r�l kapta, aki az Everton FC r�szv�nyese �s eln�ke volt, m�g unoka�ccse �s �r�k�se, David Moores a Liverpool FC t�bbs�gi tulajdonosa.

A Liverpool School of Tropical Medicine a keresked�k �ltal k�l�nb�z� helyeken elkapott k�l�nleges betegs�gek gy�gy�t�s�ra j�tt l�tre, manaps�g m�r a University of Liverpool posztgradu�lis iskol�ja, �s egyike a vil�g k�t olyan int�zm�ny�nek, ahol hatalmas anti-v�rus k�szleteket halmoztak fel.

A Liverpool Institute for Performing Arts-ot Sir Paul McCartney alap�totta 1996-ban, m�v�szek �s m�v�szeti technikusok k�pz�s�re.

K�zleked�s

Kereszt�l a Mersey-n

Liverpoolt h�rom Mersey alatti alag�t k�ti �ssze a t�lparttal, ezek k�z�l egyik, a Mersey Railway Tunnel, vas�ti, m�g a k�t m�sik, a Queensway Tunnel (Kir�lyn�k �tja alag�t) �s a Kingsway Tunnel (Kir�lyok �tja alag�t) pedig k�z�ti.

Ezen k�v�l m�g mindig rendszeres kompj�rat (a Mersey Ferry) biztos�tja a kapcsolatot Liverpool �s Wirral (a Dee �s a Mersey foly�k �ltal k�zrefogott ter�let) k�z�tt, a turist�k nagy �r�m�re. A kompokat a Gerry and the Pacemakers nev� egy�ttes tette vil�gh�r�v� a Ferry Cross the Mersey (Komp szeli �t a Mersey-t) c�m� dal�val, mely manaps�g minden komphaj�n megsz�lal, mikor Liverpoolban dokkolni k�sz�l a v�rosn�z� t�ra v�g�n.

A Mersey-n egy h�d is �t�vel, �sszek�tve Liverpoolt Runcornnal, ez a Silver Jubilee Bridge, de a k�znyelv egyszer�en csak "Runcorn h�d"-k�nt emlegeti.

Rep�l�t�r

2001-ben Liverpool d�li r�sz�n, Speke ker�letben elhelyezked� rep�l�ter�t �tnevezt�k John Lennon Rep�l�terre, �gy tisztelegve a v�ros egyik legh�resebb alakja, az egykori Beatles tag el�tt. A rep�l�t�r log�ja Lennon saj�t mag�r�l k�sz�tett karcolata, alatta pedig az Imagine c�m� daluk egyik sora, a rep�l�t�r mott�ja olvashat�: "Above us only sky" (F�l�tt�nk m�r csak az �g van). A rep�l�t�r volt az egyik leggyakoribb kiindul�pontja a Beatles turn�inak, �s a g�pekbe besz�ll� �nekesekr�l k�sz�lt felv�telek h�ress� tett�k a rep�l�teret az eg�sz vil�gon.

Kik�t�

A kik�t� m�g ma is Liverpool egyik legforgalmasabb t�megk�zleked�si csom�pontja, hiszen 2002-ben t�bb, mint 700 ezer utas haszn�lta a l�tes�tm�nyt, legt�bbj�k term�szetesen a legn�pszer�bb �ti c�lok, a Man sziget �s �rorsz�g fel� indult innen. A Liverpool-Dublin �tvonal nem csak a turist�k k�z�tt n�pszer�, a liverpooli fiatalok el�szeretettel j�rnak �t az �r f�v�rosba egy-egy d�lut�ni vagy esti buli kedv��rt.

Vas�t

A Liverpool k�rny�ki vas�ti forgalmat a helyi Merseyrail vas�ti t�rsas�g int�zi, a v�llalat 2028-ig birtokolja a Liverpool k�rzet�ben l�v� vas�ti k�zleked�s lebonyol�t�s�nak jog�t. Londonon k�v�l a Merseyrail �tvonala az egyik legforgalmasabb Angli�ban, a v�llalat napi 100 ezer utast sz�ll�t. A v�roson bel�l szinte v�gig a f�ld alatt futnak a vonalak. K�t f� ir�nyvonala van a Liverpoolb�l kivezet� vas�ti p�ly�nak, az egyik az �szaki Vonal, ami Southport, Ormskirk, Kirby �s Hunts Cross fel� vezet, a m�sik pedig a Wirral Vonal, ami a Mersey Railway Tunnelen kereszt�l szeli �t a foly�t, West Kirby, New Brighton, Ellesmere Port �s Chester ir�ny�ba.

A v�ros f� t�vols�gi k�zleked�st szolg�l� vas�t�llom�sa a Lime Street p�lyaudvar. Innen indulnak t�bbek k�z�tt a Londonba, Manchesterbe, Birminghambe, Prestonba, Leedsbe, Sheffieldbe, Nottinghambe �s Norwichba k�zleked� j�ratok.

M�lt

A r�gi id�kben Liverpoolt kiterjedt villamos h�l�zat sz�tte be, biztos�tva a k�nny� �s gyors t�megk�zleked�st a v�rosban, de a j�ratokat az 1950-es �vekben megsz�ntett�k �s elbontott�k a vonalakat. 1893-t�l a dokkok ir�ny�ba magasvas�t sz�ll�totta az utasokat, de az orsz�g t�bbi vas�tvonal�t�l elt�r�en, ez a vonal kimaradt az 1948-as �llamos�t�sb�l, 1956-ban g�rd�lt ki az utols� szerelv�ny, ami a magas p�ly�n k�zlekedett. T�bb helyi vas�tj�rat, mint p�ld�ul az Edge Hill �s Kirkdale k�z�tt h�z�d� Canada Dock Branch ma m�r nem sz�ll�t utasokat, csak �s kiz�r�lag a teherfuvaroz�sb�l tartja fenn mag�t, m�g m�sokat, mint p�ld�ul az �szak-liverpooli meghosszabb�tott szakaszt egyszer�en elbontottak.

J�v�

2001-ben sz�letett hat�rozat a villamos h�l�zat �jb�li fel�p�t�s�r�l, a Merseytram els� vonal�nak �tad�s�t 2008-ra, a kult�ra �v�re tervezt�k. Miut�n a k�zponti korm�nyzat cs�kkentette az el�zetesen be�g�rt t�mogat�sok �sszeg�t, 2005 november�ben t�r�lt�k a villamos vonal tervezet�t.

M�dia

Mivel Liverpoolban nincs az orsz�gos telev�zi�s t�rsas�goknak helyi kirendelts�ge, ez�rt er�sen alul reprezent�lt a v�ros a m�di�ban, az orsz�g t�bbi, hasonl� m�ret� v�rosaihoz k�pest. Az ITV region�lis r�szlege, ami lefedi Liverpool k�rny�k�t is, az ITV Granada, aminek a k�zpontja Manchesterben van, igaz a 80-as, 90-es �vekben Liverpoolban k�sz�tett�k a region�lis h�rm�sorokat. Ugyancsak Manchesterben sz�kel a BBC k�rzeti st�di�ja is. Manchester �rezhet� befoly�sa a region�lis m�di�ra �r�k�s vitat�m�t szolg�ltat a helyieknek.

Az ITV napi magazinj�t, a This Morning-ot 1996-ig az Albert Dokkr�l k�zvet�tett�k, de ekkor �tk�lt�z�tt a m�sor szerkeszt�s�ge Londonba. A Granada r�vid �let� bev�s�rl� csatorn�ja, a shop! liverpooli sz�khely� volt, de 2002-ben a csatorn�t megsz�ntett�k.

Liverpool az otthona a helyi �rdekelts�g� Mersey Television c�gnek, mely a nemr�giben v�get �rt szappanopera, a Brookside gy�rt�ja volt. Jelenleg a Hollyoaks c�m� m�sort a Channel 4-nak, a Grange Hill-t pedig a BBC-nek forgatj�k. A Mersey Television az All3Media tulajdona.

A v�ros ellenben m�r jobban �ll m�s jelleg� m�di�kkal. K�t helyi �js�g van, az egyar�nt a Trinity Mirror csoport �ltal kiadott Daily Post �s az Echo. A Daily Post valamivel nagyobb ter�letet fed le, t�bbek k�zt �szak-Wales-ben is terjesztik. N�gy helyi �rdekelts�g� r�di�csatorna m�k�dik, a BBC Radio Merseyside, a Juice FM, a Radio City �s a Magic 1548. Ut�bbi kett� k�z�s st�di�ban m�k�dik a St. John's r�di�toronyban, mely a k�t katedr�lissal egy�tt uralja a v�ros l�tk�p�t. A f�ggetlen m�diaszervezetnek, az Indymedianak szint�n van liverpooli kirendelts�ge.

A v�ros t�bb filmben is szerepelt.

Gazdas�g

A v�ros gazdas�ga az ezredfordul� k�rny�k�n elkezdett folyamatosan mag�hoz t�rni, a m�sodik vil�gh�bor� �ta hosszasan elny�l� hanyatl�sb�l. 1995 �s 2001 k�z�tt a v�ros GVA-ja (brutt� hozz�adott �rt�k) fejenk�nti 6,3% n�veked�st mutatott, szemben London 5,8, �s Bristol 5,7 sz�zal�k�val. A munkahelyek n�veked�s�nek ar�nya 9,2% volt, szemben az orsz�gos �tlag 4,9%-os eredm�ny�vel, az 1998-2002 k�z�tti id�szakban.

Csak�gy, mint az orsz�g t�bbi r�sz�ben, jelent�s fejl�d�sen ment kereszt�l a szolg�ltat�son alapul� ipar�g, t�bb jelent�s call-center is l�trej�tt. A kik�t� forgalma az �j t�vk�zl�si infrastrukt�ra ki�p�t�s�nek k�sz�nhet�en m�g sok�ig fel�lm�lja majd az elv�r�sokat. Az �j t�pus� m�di�k megjelen�s�vel a v�ros jelent�s eredm�nyeket �rt el a sz�m�t�g�pes j�t�kok fejleszt�s�ben.

A turizmus m�r most is fontos t�nyez� Liverpool gazdas�g�ban, de a v�rakoz�sok szerint 2008-ban, amikor Liverpool lesz Eur�pa Kultur�lis F�v�rosa a v�ros k�l�n�sen kiemelked�en fog teljes�teni ezen a t�ren. Mindez a vend�gl�t�ipar gyors fejl�d�s�hez vezetett, �j, magas sz�nvonal� sz�llod�k, �ttermek �s klubok �p�lnek. A v�ros �p�letei nem csak a turist�kat vonzz�k, hanem a filmeseket is, k�sz�nhet�en v�ltozatoss�g�nak, Liverpoolt gyakran haszn�lj�k a vil�g k�l�nb�z� v�rosainak dubl�rjek�nt. Liverpool m�ra Anglia m�sodik legt�bbet filmezett telep�l�s�v� v�lt London ut�n.

Liverpool ker�letei

Liverpool ker�letei �b�c�sorrendben:

• Aigburth, Allerton, Anfield
• Belle Vale, Broadgreen
• Childwall, Clubmoor, Cressington, Croxteth
• Dingle
• Edge Hill, Everton
• Fairfield, Fazakerley
• Garston, Gateacre, Grassendale
• Hunts Cross
• Kensington
• Kirkdale, Knotty Ash
• Mossley Hill
• Netherley, Norris Green
• Old Swan
• St Michael's Hamlet, Sefton Park, Speke, Stoneycroft
• Toxteth, Tuebrook
• Walton, Wavertree, West Derby, Woolton

 

F�ldrajza
St�tusza	V�ros (1880-t�l) Merseyside gr�fs�g k�zpontja
R�gi�	�szak-Nyugat Anglia
Jelenlegi gr�fs�ga	Merseyside
T�rt�nelmi gr�fs�ga	Lancashire
Ter�let  - Teljes	111,84 km² (232. legnagyobb)
Koordin�t�k	53�25N 3�W
Demogr�fi�ja
N�pess�g   - Teljes (2004)   - N�ps�r�s�g	Az Egyes�lt Kir�lys�gban 5. 444,500 3,974/km²
Etnikumok	feh�r: 94,3% afro-karibi: 1,2% k�nai: 1,2% d�l-�zsiai: 1,1% egy�b: 2,2%
Politika
Ir�ny�t� szerv:	Liverpool V�rosi Tan�cs
V�rosi vezt�	Polg�rmester
Kor�myz� p�rt	Liber�lis Demokrata P�rt